PÉNZKIVÉTEL CÉGBŐL

PÉNZKIVÉTEL CÉGBŐL - cegvezetoknek.hu

CÉGES SZEMÉLYAUTÓ ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSE 2019

Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén ha megelégszik a bérleti díj áfa 50 százalékának a visszaigénylésével, akkor 2019-től nincs szüksége útnyilvántartás vezetésére.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

KATA 2019

Ugyan nem közvetlenül kata, de fontos a katásoknak is!

Januártól 8 helyett 12 millió forint lesz az alanyi áfamentesség határa.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019 HASZNÁLATA – ITT TALÁLHATÓ: https://www.cegvezetoknek.hu/osztalekkalkulator.html

Az osztalékkalkulátor 2018-ban 450.000 forintig számolja az eho-t.
2019-ben a jelenlegi minimálbér (még nem ismerjük a jövő évit) 24 szereséig számolja a szociális hozzájárulási adót (19,5 %).

A nettó osztalék 2018-ban és 2019-ben pl. 10.000.000 Ft esetén közelít egymáshoz, mivel már az eho és a szocho maximumig ki van fizetve, afelett már csak az szja. van. Az pedig mindkét évben ugyanannyi.

Az eho megszűnése miatt a szocho határa közel a duplája lesz a 450.000 forintos keretnek.

Összességében 2019-től növekszik az osztalékfizetés terhe.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

MUNKAVISZONY KEZDETE – TARTOZÁSIGAZOLÁS BEKÉRÉSE

Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását, az adós munkabéréből tiltható le tartozása. A munkáltató végrehajtható határozat alapján köteles az adós kifizetéséből a letiltásban meghatározott összeget letiltani, azt befizetni a végrehajtást kérőnek.

A munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és ha van tartozás, a végrehajtást folytatni.
A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ebben az esetben a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg így neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Ha a végrehajtó értesül, hogy munkáltató nem tiltja le a végrehajtható összeget, a türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon, ahol a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 


 

LAKÁS ÁFA 2020. JANUÁRTÓL

Tájékoztató a 2019. December 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről

Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) értelmében 2020. január 1-jétől ismételten a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert.
A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A Módosító törvény nem határozott meg speciális átmeneti rendelkezést az adómérték váltásra, így a normál adókulcsra történő visszaállásnál az Áfa tv. 84. §-a az irányadó. E rendelkezés értelmében főszabályként a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. 1 Így a 27%-os adómértéket arra az új lakóingatlan értékesítésre kell majd ismételten alkalmazni, ahol a teljesítés (illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapítása – kézhezvétele, jóváírása, megszerzése) 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Lakóingatlan értékesítés teljesítési időpontja

Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul(teljesítés).Lakóingatlan értékesítésre nincs speciális teljesítési időpont meghatározva az Áfa tv-ben, vagyis azt kell meghatározni, hogy lakóingatlan értékesítés esetén mikor valósul meg az adóztatandó tényállás. E tekintetben meg három esetet célszerű egymástól megkülönböztetni: (1) az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése, (2) az Áfa tv. 10. § a) pontja, valamint (3) az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti lakóingatlan értékesítés.

Az elemzést célszerű a különös szabályokkal kezdeni. Abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 10. § a) pontja szerint történik, tehát a lakóingatlant úgy adják birtokba, hogy a szerződés a lakóingatlan határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi, úgy teljesítési időpontnak a lakóingatlan birtokba adása minősül. Tehát lakóingatlan zárt végű lízingelése, részletvétele, egyéb tulajdonjog fenntartással történő értékesítése esetén az adófizetési kötelezettség a lakóingatlan birtokba adásakor keletkezik.

Tovább

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA SORÁN EJTETT GYAKORI HIBÁK

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásakor:
- egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
- másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) bekezdésének előírásai

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

FORRÁS: NAV

 

 

 

 

LAKÁSKIADÁS ADÓZÁSA

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.