PÉNZ KIVÉTELE A CÉGÉBŐL

PÉNZ KIVÉTELE www.cegvezetoknek.hu

KATA 2019

Ugyan nem közvetlenül kata, de fontos a katásoknak is!

Januártól 8 helyett 12 millió forint lesz az alanyi áfamentesség határa.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019 HASZNÁLATA – ITT TALÁLHATÓ: https://www.cegvezetoknek.hu/osztalekkalkulator.html

Az osztalékkalkulátor 2018-ban 450.000 forintig számolja az eho-t.
2019-ben a jelenlegi minimálbér (még nem ismerjük a jövő évit) 24 szereséig számolja a szociális hozzájárulási adót (19,5 %).

A nettó osztalék 2018-ban és 2019-ben pl. 10.000.000 Ft esetén közelít egymáshoz, mivel már az eho és a szocho maximumig ki van fizetve, afelett már csak az szja. van. Az pedig mindkét évben ugyanannyi.

Az eho megszűnése miatt a szocho határa közel a duplája lesz a 450.000 forintos keretnek.

Összességében 2019-től növekszik az osztalékfizetés terhe.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

MUNKAVISZONY KEZDETE – TARTOZÁSIGAZOLÁS BEKÉRÉSE

Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását, az adós munkabéréből tiltható le tartozása. A munkáltató végrehajtható határozat alapján köteles az adós kifizetéséből a letiltásban meghatározott összeget letiltani, azt befizetni a végrehajtást kérőnek.

A munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és ha van tartozás, a végrehajtást folytatni.
A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ebben az esetben a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg így neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Ha a végrehajtó értesül, hogy munkáltató nem tiltja le a végrehajtható összeget, a türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon, ahol a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 


 

LAKÁS ÁFA 2020. JANUÁRTÓL

Tájékoztató a 2019. December 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről

Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) értelmében 2020. január 1-jétől ismételten a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert.
A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A Módosító törvény nem határozott meg speciális átmeneti rendelkezést az adómérték váltásra, így a normál adókulcsra történő visszaállásnál az Áfa tv. 84. §-a az irányadó. E rendelkezés értelmében főszabályként a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. 1 Így a 27%-os adómértéket arra az új lakóingatlan értékesítésre kell majd ismételten alkalmazni, ahol a teljesítés (illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapítása – kézhezvétele, jóváírása, megszerzése) 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Lakóingatlan értékesítés teljesítési időpontja

Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul(teljesítés).Lakóingatlan értékesítésre nincs speciális teljesítési időpont meghatározva az Áfa tv-ben, vagyis azt kell meghatározni, hogy lakóingatlan értékesítés esetén mikor valósul meg az adóztatandó tényállás. E tekintetben meg három esetet célszerű egymástól megkülönböztetni: (1) az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése, (2) az Áfa tv. 10. § a) pontja, valamint (3) az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti lakóingatlan értékesítés.

Az elemzést célszerű a különös szabályokkal kezdeni. Abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 10. § a) pontja szerint történik, tehát a lakóingatlant úgy adják birtokba, hogy a szerződés a lakóingatlan határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi, úgy teljesítési időpontnak a lakóingatlan birtokba adása minősül. Tehát lakóingatlan zárt végű lízingelése, részletvétele, egyéb tulajdonjog fenntartással történő értékesítése esetén az adófizetési kötelezettség a lakóingatlan birtokba adásakor keletkezik.

Tovább

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA SORÁN EJTETT GYAKORI HIBÁK

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásakor:
- egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
- másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) bekezdésének előírásai

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

FORRÁS: NAV

 

 

 

 

LAKÁSKIADÁS ADÓZÁSA

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

 

 

 

 

NYUGDÍJAS FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSA

A jogszabályváltozásnak megfelelően, akinek az öregségi nyugellátását 2018. július 26-ától, vagy későbbi időpontban állapítják meg, már nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.

Szintén nem kell megszüntetni a jogviszonyt a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem.

A biztosítási jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni.

Amennyiben a munkaviszonyt nyugdíjasként folytatja tovább a foglalkoztatott, akkor a korábban bejelentett biztosítási jogviszonyt le kell zárni, majd az „új” jogviszonyt a nyugdíjas státuszra tekintettel, mint adott jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló nyugdíjasként kell bejelenteni.

A 2018. július 26-a után megállapított öregségi nyugdíj miatt a természetes személynek ugyan nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyát, azonban a nyugdíjas státusz kód változása miatt az adott időszaki 1808 jelű bevallásban az érintett M-es lapokból két darabot kell kitölteni. A jogviszony kezdő időpontja (az alkalmazás minősége rovat 6-11. pozíciója) minden esetben ugyanaz (vagyis nem változik meg a foglalkoztatott nyugdíjazására való tekintettel), ugyanakkor a biztosítási időszakot és jövedelemadatokat megbontva kell feltüntetni.

A 1808A főlap (C) blokkban található „nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma” mezőben a 3-as, 7-es és 8-as nyugdíjas státusz kódú természetes személyeket szerepeltetni kell.

Példák:

1) A természetes személy munkaviszonya 2010. január 2-án kezdődött, és ezzel a dátummal bejelentésre is került. A foglalkoztatott 2018. augusztus 10-étől nyugdíjas lett.
A 2018. augusztus havi ’08 jelű bevallásban a természetes személyről 2 darab M lap fog készülni az alábbiak szerint:
1. alkalmazás minősége: 0 20 100102 001, biztosítási időszak: 20180801-20180809
2. alkalmazás minősége: 8 20 100102 001, biztosítási időszak: 20180810-20180831

A ’T1041 jelű adatlapon a 2010. január 2-án kezdődött jogviszony lezárásra kerül 2018. augusztus 9-ével és egy új nyugdíjas jogviszony kerül bejelentésre 2018. augusztus 10-étől.

2) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2018. augusztus 10-étől válik nyugdíjassá.
A 1858 jelű, augusztus havi bevallásban a biztosítási időszak: 20180801-20180809.
2018. augusztus 10-e után keletkezett, kiegészítő tevékenységből származó jövedelem utáni közterheket a 2018. évi személyijövedelemadó-bevallásban kell feltüntetni.

A ’T1041 jelű adatlapon a jogviszonyt 2018. augusztus 9-ével le kell zárni.

3) A társas vállalkozás tagja 2018. augusztus 10-étől válik nyugdíjassá (a jogviszony kezdete: 2010. január 2-a).
A 2018. augusztus havi ’08 jelű bevallásban a természetes személyről 2 darab M lap fog készülni az alábbiak szerint:
1. alkalmazás minősége: 0 30 100102 001, biztosítási időszak: 20180801-20180809
2. alkalmazás minősége: 8 53 100102 001, biztosítási időszak: 20180810-20180831

A ’T1041 jelű adatlapon a jogviszonyt 2018. augusztus 9-ével le kell zárni.

Forrás: NAV