BITCOIN ADÓZÁSA

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például gazdálkodás, egy város üzemeltetése, stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját bankszámlájára.

Tehát a játékosoknak nem csak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelesé.

ADÓKÖTELEZETTSÉG

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja. tv. 2. számú melléklete szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó – így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 22 (2018-ban 19,5) százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 22 (19,5) százalék ehot a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 22 (19,5) százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani. Forrás: NAV

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki pénzt a cégéből